Covid utáni hajhullást sokan tapasztaltak a gyógyulási időszakot követően. Bár a hajhullás nem tartozott a járvány tipikus tünetei közé, mégis rengetegen számoltak be arról, hogy hajuk csomókban hullott.
Az előzőekben már írtunk arról, hogy megszokottnál erősebb hajhullást több tényező is okozhatja, többek között betegség és stressz is. Az alábbi cikkben nem szeretnénk konkrétan állást foglalni, inkább arra térnénk ki, hogy a szervezetet ért trauma, betegség, stressz miként okozhat hajhullást.
A covid utáni hajhullás és stressz kapcsolata
A betegség és stressz gyakran jár együtt, ráadásul a világjárvány sokak számára kettős megpróbáltatást okozott. A betegség mellett más kihívásokkal, például a munkahelyük elvesztésével is meg kellett küzdeniük, és a média által öntött hírek, izoláltság, valamint a kiszámíthatatlanság miatt is rengetegen szorongtak.
A (covid utáni) hajhullás oka nem egyértelmű
A covidot tehát nem feltétlenül kellett elkapni ahhoz, hogy a haj hullásnak induljon. Több kutatás is foglalkozott a post covid hajhullás témájával, azonban nem lehetett feltétlenül megállapítani, hogy a haj hullását maga a vírusos fertőzés okozta-e, vagy az inkább egy szövődménye a betegségnek.
A koronavírus legjellemzőbb tünetei: a köhögés, magas láz, fejfájás, szaglás és ízlelés elvesztése volt, a hajhullás nem tartozott a tipikus tünetek közé.
Fontos még azt is megjegyezni, hogy a post covid hajhullás nem válogatott, férfiakat és nőket, korosztálytól és munkakörtől függetlenül egyaránt érintett.
Telogén fázis
A hajhullás a haj növekedési ciklusának normális része, és akkor jelentkezik, amikor a haj a telogén, azaz nyugalmi fázisba lép. Minden hajszál három fázison megy keresztül.
Az anagén fázis alatt növekszik, majd a katagén fázisba lép, ami egy átmeneti szakasz, amelyben a hajszál növekedése lelassul.
Ezt követően a hajszál a telogén fázisban megpihen – magyarul kihullik. A hajtüsző ezt a ciklust folyamatosan megismétli, és hajszálak különböző időszakokban lépnek az adott fázisba.
Normál körülmények között a telogén fázisba a hajszálaknak csupán 5-10 százaléka lép, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan 50-100 darab hajszál hullik ki.
Betegség és stressz hatása a szervezetre
Bizonyos betegségekhez, állapotokhoz a hajhullás egyértelműen köthető. Ilyen például a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, telogén effluvium, menopauza, autoimmunbetegségek (alopecia areata, lupus), vagy vitaminhiány.
Az orvostudomány évtizedek óta elismeri, hogy szervezetet ért trauma: súlyos betegség, műtét, szülés, gyász és egyéb szélsőséges érzelmi állapot kiválthatja a hajhullását, hajritkulást. Az azonban nem teljesen világos, hogy a fizikai vagy érzelmi stresszorok miként váltják ki a telogen fázist.
A stressz a fejbőrt is megviseli
Szakértők és bőrgyógyászok azt feltételezik, hogy stresszhormon vagyis a kortizol nagy szerepet játszhat abban, hogy a szőrtüsző elengedi a hajszálakat.
A szervezet válasza a stresszre abban is megmutatkozhat, hogy lelassítja a hajszálak növekedését, és megszakítja a vérellátásukat, hogy az erőforrásokat más, fontosabb testi folyamatokra irányítsa át. Ennek következményeként egyes hajszálak elengedik a fejbőrt.
A hajhullás nem közvetlenül a stresszor után alakul ki
Érdekes módon a testnek a stresszorra adott reakciója nem a kiváltó eseménnyel egy időben jelentkezik. Előfordulhat, – és ez a covid fertőzések esetében is igaz volt – hogy a hajhullás csak hónapokkal a betegség és felépülés után jelentkezett.
Ennek oka a stressz hatásának hosszú távú jellegében rejlik, valamint a test reakcióidejében és mechanizmusában.
Amikor valaki stresszhelyzetbe kerül, a test aktiválja a stresszválasz mechanizmusait, beleértve a stresszhormonok (például kortizol) kibocsátását. Ezek a hormonok számos fiziológiai folyamatot befolyásolnak, beleértve az immunrendszer működését és a sejtek anyagcseréjét.
A hosszú távú stressz hatására a szervezet fokozatosan reagál az úgynevezett adaptációs fázisban, amelynek során a korábbi kiegyensúlyozott állapot helyett különböző változások lépnek fel. A stresszhormonok folyamatos felszabadulása szabályozza a vérkeringést, az anyagcserét és az immunreakciókat.
Ez pedig hosszabb távon változásokhoz vezet, amely érinti a hajnövekedést is. A hajhullás általában csak akkor jelentkezik, amikor a stressz hosszabb ideig fennáll, és a test már nem tudja fenntartani a normális fiziológiai folyamatokat.
Kezelési módok
Mivel sokunk számára a haj az identitás része, a haj elvesztése komoly önértékelési problémákhoz, és még több stresszhez, szorongáshoz vezethet, ami pedig tovább fokozhatja a hajhullást.
Többféle készítmény és javaslat létezik, hogy miként gyorsítható fel a haj növekedésének üteme, ez mindenkinek saját döntése, hogy mit próbál ki.
Talán, ami bizakodásra adhat okot, hogy megfigyelések szerint a covid utáni hajhullás csak átmeneti jellegű, és idővel visszanő a haj.
Addig is bánjunk óvatosan a hajunkkal, és kerüljük a hőkezelést és szoros frizurákat, amik tovább gyengítheti a hajhagymákat. Ha a ritkulás mértéke már zavaró, a Murányi Kata Szalonban fejtő sűrítéssel és különböző hajpótlásokkal alkotjuk újra a frizurát, amelyek remélhetőleg a hajhullás miatti aggodalmakat is csökkentik.
